A házunkból kilépve a Sant Pau sétányon kell végigsétálni, mely egyenesen a Rhamblákra visz. Aki járt már itt, tudja, hogy ez a legnagyobb sétálóutca talán az egész városban. Teli van túristákkal, mozdulatművészekkel, és rengeteg utcai árússal. Még csak február közepe van, de már ellepték a túristák, bár állítólag itt télen - nyáron tömeg van. Az idő egész kellemes, pólóban, meg egy polár mellényben mászkálok.
A kikötőben található az Aquarium de Barcelona, mely egy földalatti üvegakvárium, és üvegen keresztül persze, de testközelből nézhetjük, mit rejt a víz és állítólag láthatunk cápákat is ... :) Sajna nem jutottam be, mert nagy volt a tömeg, de legalább már tudom hol van.
Volt viszont egy másik érdekes dolog is: egy libegő visz fel egy közeli hegységbe egy drótkötélpályán. Sajna nem ugrik be most a neve a helynek, de majd meg fogom nézni, ígérem. Fel akartam rá ülni, 12 ero oda-vissza a jegy, de valamiért nem tettem. Egy fél óra múlva, mikor kiderült, hogy ma az akváriumba sem jutok be, úgy döntöttem, visszamegyek, és már csak azért is felülök rá, de sajna kipászítottak egy táblát a pénztárnál, hogy technikai okok miatt zárva... Valami elromlott, és épp most javítják. Csak azt nem tudom, hogy aki épp Barcelona és a nihil között fityeg ott félúton, azt hogy fogják lefurulyázni onnan a magasból. Azt hiszem ez már nem derül ki ...
Legközelebb azét már nagyobb bizalommal fogok felülni rá, mert tudom, számolni kell ilyen bennragadásokkal is :) De ez nem tart vissza, őrülten kíváncsi vagyok, milyen lehet onnan fentről a látkép ...
Egyébként ő a tengerpart február közepén:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.