HTML

sanyika barcelonában

Egyetemi tanulmányaim befejezéseként Barcelonába bútoroztam egy kis időre, hogy kiheverjem hat év fáradtságát, és diplomatervezés fedőnév alatt zavartalanul élvehessem diák éveim utolsó pillanatait . . .

Friss topikok

Linkblog

2008.02.03. 15:00 [HALIVUD]Sanyi

továbbra is tanácstalan a cím tekintetében

Eddig senki sem kérte, hogy adjak címet a napjaimnak. Ezután sem fogok ...
Amit most leírok, az mind tegnap volt, mert amit tegnap akartam írni a tegnapról, annak ma lett vége, de na mind1, szóval ez volt február 2-án:

Reggel hajnali 10kor elmentünk Glóriával, meg Sergioval a Vodafone-ba, vettünk nekem telefont, meg még csatangoltunk a városban. A telefonvásárlás simán ment, csak a telefonszámomat nem tudom megjegyezni még mindig. Túl hosszú, és teli van számokkal. Elsétáltunk a leendő albérletem felé is, ahova már elméletileg 2 nap múlva beköltözhetek :). Elég rossz helyen van sajna, az utca végén már a tengerpart van :) Na igen, sajnálni ér :)) Már nagyon várom, remélem minden rendben lesz, már unok földön, hálózsákban aludni. Még náhány óra csatangolás következett, aztán beültünk ebédelni valami tapas bárba, és csak a jó Isten tudja, miket ettem ott. Valami hal volt, meg valami sajt is, de kicsit felismerhetetlen, végül azért eléggé jól laktam vele. Délután 2 körül értünk haza. Itthon mindenki relaxszált, nem is értettem, mire pihennek ennyit... Később kiderült...

4 óra felé előkerült a José, és közölte, hogy ma este kötelező velük tartanom bulizni, nem maradhatok itthon. Na jó, valahogy megerőltetem magam :)

Olyan 6 óra felé megjöttek a madridi csajszik is egy csomó kajával. Közölték, hogy majd ők főznek, hát hagytam, had csinálják. A vacsora a szokásos itteni kaja: no kenyér, meg semmi, csak saláta, meg hús. Mi lesz így velem?!

10 óra körül rákérdeztem, hogy lassan nem akarunk-e indulni, én otthon ilyenkor már hazafelé jövök ... Biztosítottak, hogy feküdjek le nyugodtan még pár órára, itt hajnali 3 előtt nem megy senki sehova. Ahhhaa, értem. De nem, na mind1.

Végre indulunk, hatmilió óra a fürdőszobában, mindenki dekorál, én meg már nagyon indulnék ...
José aztán még indulás előtt: "ajjaj, így nem nézel ki jól, nem elég barcelonai." Aztán levette a kabátom, és hozott egy lepattintott világoskék - citromsárga Puma felsőt. Azt mondta, ezt kell fölvennem. Jó nem gond, eggyel kevesebb ruhám lesz füstszagú :)

A lokál néhány utcányira volt tőlünk. Az utcán tolong a tömeg, mindenki farsangi maskarákba öltözve, a leglehetetlenebb ruhákban. A bejáratnál már várt a csapágyas fiú, aki tegnap fennt volt nálunk este. Jah, azért hívom csapágyasnak, mert egy-egy csapágybelső van mindkét fülében. Elég vicces a tag, fekete haja van, és nagy pajesza, és kicsit Elvisre hajaz, hozzá koszos tornacipő dukál, és vastag fekete keretes szemüveg, de amúgy leírhatatlan :) Na meg a csapágyak ... ÉS mellé olyan hülye, folyton viccelődik mindenkivel ... Szóval a srác már várt minket, és bevitt ingyen a buliba, amúgy talán 10 euró volt a belépő. A parti két szinten zajlott, a lent inkább ilyen 3 bites zene volt: egy dob - egy basszus - egy szünet, de az emeleten valamivel értelmesebb zene szólt. Szerencsére nem léptek a lábadra, mert senkinek nem volt esélye mozdulni se. Végül reggel 6ra keveredtünk haza, de én már akkor nagyon vágytam a hálózsákomra ...

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://sanyibcn.blog.hu/api/trackback/id/tr59323248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása